A 10. Malenkij Robot Emléktúra végén a résztvevők Kál-Kápolna vasútállomás emlékhelyénél tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. A malenkij robot kegyetlen munkatáboraiból nagyon sokan sosem térhettek haza Magyarországra.

Vasárnap kora este megérkeztek a Kál-Kápolna vasútállomáson lévő céljukhoz a jubileumi, 10. Malenkij Robot Emléktúra résztvevői. Az emlékezők pénteken hajnalban indultak útnak a Dunakanyarban található Zebegényből, és három nap alatt gyalog tették meg a 134 kilométeres távolságot. A menetükkel azokra a 12 településről elhurcolt, német gyökerekkel rendelkező honfitársainkra emlékeztek, akiket éppen 80 éve, 1945 januárjában ezen az útvonalon hajtottak a Heves vármegyei vasútállomásra, ahol bevagonírozták, és "egy kis munkára", oroszul malenkij robotra, valójában kényszermunkára a Szovjetúnióba deportáltak. Nagyon sokan közülük sosem tértek haza a munkatáborok kegyetlen világából. Az áldozatok legtöbbjének a "bűne" a német származása volt, a magyarországi svábokat kollektív háborús bűnösséggel bélyegezték meg a szovjet hatóságok. 

Vasárnap Gyöngyöspatáról indulva Gyöngyösön, majd Halmajugrán át érkezett az emlékezők mintegy 40 tagból álló csoportja Kál-Kápolna vasútállomásra. Velük érkezett Horváth László országgyűlési képviselő is, aki, mint mondta, Halmajugrától gyalogolt idáig a csapattal. Az állomáson található emlékműnél rengetegen csatlakoztak az áldozatok emléke előtt tisztelgő főhajtáshoz, sokan mások mellett Ignácz Balázs, Heves vármegye főispánja, Blahó László kompolti és Morvai János káli polgármester. A gyertyagyújtás és koszorúzás után a résztvevők közösen elénekelték a Himnuszt. 

Kosztra Gábor nagymarosi középiskolai történelemtanár, az emléktúra 2014-es elindítója és szervezője elmondta portálunknak, hogy a jubileumi emléktúrába igyekeztek a korábbiaknál sokkal több ember bevonni. 

– A rövid szakaszokon már az első napon mintegy 200 résztvevőt megmozgattunk. A folytatásban is lényegesen nagyobb volt a részvétel a korábbiaknál. A hosszú távokon mintegy 40-en vettek részt, a rövidebb etapokra viszont összességében több százan csatlakoztak hozzánk. Természetesen ezt a számot jelentősen növelte a megannyi megemlékező egy-egy helyszínen, és az ő jelenlétük legalább ennyire fontos. A virtuális térben is rengetegen velünk voltak, szimbolikusan emlékezhettek az ősökre és a szenvedéseikre. Minden választókerületben, amelyen áthaladtunk, hívtuk az ottani országgyűlési képviselőt is, közülük többen is együtt teljesítettek velünk egy-egy kisebb-nagyobb szakaszt. A vasárnap esti záró megemlékezésre meghívtuk mind a 12 érintett település vezetőségét és német nemzetiségi önkormányzatát – részletezte Kosztra Gábor.

A szervező azzal folytatta, hogy évtizedekig mély hallgatás övezte az elhurcoltatást és a szenvedést, amely családokat és generációkat nyomorított meg a titkokkal és az elfojtott érzelmekkel, sérelmekkel. 

– A túránk egyik célja ezen történetek feltárása és feldolgozása, hogy valamilyen módon együtt emlékezzünk, továbbá kezdjük el feltárni és feldolgozni ezen traumákat, bevonva a túlélők leszármazottainak második és harmadik generációját, valamint a szélesebb társadalmi közeget. Az emléktúra pihenőin, esténként mindig nagyon izgalmas történeteket hallunk egymástól. Sok ember sokféle esetet mesél el ilyenkor. Csak egy része kapcsolódik a malenkij robothoz, de ez így van rendjén, mert a kezdeményezésünk üzenete szélesebb közönségnek is szól. A magyar történelem XX. századi tragédiáinak minden áldozata előtt fejet akarunk hajtani. A túra célja az is, hogy minél több honfitársunknak segítsen feldolgozni saját családja múlt századi traumáját, legyen szó Trianonról, a Don-kanyarról vagy 1956-ról. Ezeket a szörnyű eseményeket a családokban is helyre kell tenni, szembe kell velük nézni. Lehet ugyanis, hogy nem is tudunk arról, hogy a dédszüleink, nagyszüleink miket éltek át. Beszélnünk azokról a nehézségekről, amelyeken keresztülment a magyarság az elmúlt évszázadban. Ezzel az egész magyar társadalom szorosabb összetartozását segíthetjük – emelte ki Kosztra Gábor.

A résztvevők a megemlékezés után közös vacsorával zárták az áldozatok emléke előtti főhajtást.  

Forrás: Heol.hu