Ádáz határvitákat zárt le Heves vármegyében a Barkóczy Ferenc egri püspök készíttette, 370 éves térkép. A káli térkép 1755-ből a mai nagyközség török pusztítás utáni újjászületésének dokumentuma.
Egy 1755-ben készült káli térkép is díszíti ma már a nagyközség polgármesteri hivatalát, az eredetivel megegyező méretű másodpéldányt Seress Krisztián helytörténet kutató készítette, és adományozta szülőfalujának a napokban, Morvai János polgármester vette át tőle köszönettel. A térképen a mai Kompolt, Kápolna, Tófalu, Aldebrő és Kerecsend területe is látható.
Az egri levéltárban fellelt több mint 370 éves dokumentumot Barkóczy Ferenc egri püspök megbízásából P. Hugo Maria Házáel, szervita rendi szerzetes, püspöki geométer rajzolta, mondta el Seress Krisztián.
A káli térkép egy 370 évvel ezelőtti határvitát zárt le
– A térkép elkészítésével nem egyszerű helyzetjelentés készült, hanem törvényszéki bizonyíték: az egész vidék határvitáját rögzíti, Kállal a középpontban. A térképen egyszerre látszik a régi és az új Kál. Ó Kál – a Tarna partján, apró templomával – a török idők után megmaradt, elsorvadó falu. Új Kál, arrébb látszik, szabályos rácsos utcákkal. Ez Grassalkovich Antal hét évvel korábban elindított betelepítése, amelynek lakói 1755-ben még saját templom nélkül élnek – az egyház ekkor még Ó Kálban állt. A Csárda Ó Kál fölött, az útnál, a Serház pedig a Tarna szigetén látható – magyarázta a káli kutató.
Területi követelésekben nem volt hiány
– A térkép igazi tétje a hozzá tartozó jelmagyarázatban, az Explicatio Litterarum soraiban rejlik. Ez sorolja fel, ki mit igényelt magának. Kis Kompolt egész területét Nagy Kompolthoz tartozónak mondták. Iklát, Kerecsen és Kápolna egy-egy darabját a szomszédos Kál határához, a Káli Logóhoz igényelték, Kápolna egy részét Tótfaluhoz, Kerecsen egy részét pedig Debrőhöz sorolták volna. Maga az Egri Püspökség – a térkép megrendelője – sem maradt igény nélkül: a Káli Logó egy-egy darabját Iklát, illetve Szikszó felét követelte – sorolta Seress Krisztián.
Kilenc domb jelölte a nagyközség újjászületését
– A határvita eldöntésére a vidéken szétszórtan álló földhalmok közül kilencet jelöltek ki, hogy azok a terepen véglegesen rögzítsék Kál határát – e kilenc domb lett a per fizikai lezárása. Nem véletlen, hogy mindez épp akkor történt, amikor Kál másodszor is életre kelt. Az újratelepített falunak nemcsak házakra és templomra volt szüksége, hanem arra is, hogy szomszédai – világi birtokosok és az egyházi uradalom egyaránt – elismerjék, hol húzódik a határa. Nem csupán egy térkép történetéről beszélhetünk, hanem egy falu jogi újjászületéséről is. Arról a pillanatról, amikor Kál a határdombokkal a helyére került – összegezte Seress Krisztián.
Forrás: Heol.hu